David idegesen tördelte a kezét. Két szénsavmentes ásványvizet kért, és várta, hogy Nadia felbukkanjon végre az étterem ajtajában. A grill ételek sűrű, nehéz illata, az idegesség és a hangzavar miatt rosszullét kerülgette a táncoktatót. Egy könnyű, esti beszélgetést tervezett a nörsszel, de az ragaszkodott hozzá, hogy ebédidőben találkozzanak. David szeretett volna legalább a teraszon helyet foglalni, de Nadia azt is határozottan elutasította. A férfi aggódott a nörsz különös viselkedése miatt.
Nadia csapzottan, kipirultan lépett be a helyiségbe. Néhány perccel korábban még vadul szeretkezett Barnabással, annak irodájában. Davidra szándékosan nem hagyott túl sok időt, mielőtt mennie kellett a lányokért. Attól tartott, a férfi valami olyasmire készül, amit vissza kell utasítania. Piros, bogyós gyümölcsökből álló smoothie-t kért, majd maga elé vette az étlapot.
– Ti már ettetek? – kérdezte a vele szemben ülő két férfit, akik érdeklődve figyelték a szétszórt, kócos nörszöt.
– Nem úgy volt, hogy sietsz?
– De igen, csak közben megéheztem. Egyetek már ti is kérlek, ne kelljen egyedül ebédelnem!
David bocsánatkérőn nézett a párjára, a nála valamivel idősebb férfira.
– Eszel valamit? Én képtelen vagyok, túl ideges vagyok hozzá.
Nadia előrehajolt, és fürkészően vizslatta a táncoktató arcát.
– Rám hozod a frászt David. Bökd már ki, hogy miért vagyunk itt! Nem bírom a sejtelmeskedést, kiver tőle az ideg.
– Dolgozzunk együtt!
Nadia kikerekedett szemmel nézte a férfit.
– Hogy mi?
– Te és én. Csináljuk együtt! Alapítsunk közösen egy tánciskolát! Te vagy életem partnere, és veled akarom folytatni.
– Ne viccelj David, évek óta nem tudtam komolyan foglalkozni vele. Ráadásul tudod, milyen helyzetben vagyok. Elég egy fotó, ami elterjed az interneten, és végem. Meséltem neked, milyen állat a férjem.
– Erre is gondoltam – lihegte izgatottan a férfi. – Mindent kitaláltam már. Lesz művészneved, valami dögös, jól csengő név. A párom fodrász, olyan hajat varázsol neked, amilyet akarsz, és amivel felismerhetetlen leszel. A plakáton erős sminkben szerepelsz majd, nem lesz gond, hidd el!
– David, nem járhatok állandóan sminkben és parókában. Elég, egy ártatlan fotó az órán, amely felkerül a világhálóra.
– Könyörgöm – nyüszítette az oktató –, találjunk valami megoldást, hogy megcsinálhassuk!
Nadia két tenyerébe temette az arcát. Mit nem adott volna, ha társulhat Daviddal a takarítás helyett. Bármit megtett volna, hogy a szenvedélyének élhessen végre, és ne kelljen a Melinda-félék lesújtó pillantását magán éreznie.
– Nagyon jó lenne David, de nem merem bevállalni. A gyerekeimre is gondolnom kell, nem sodorhatom őket veszélybe. Ráadásul meg mernék rá esküdni, hogy egy ideje követ valaki.
Az oktató idegesen túrt a hajába.
– Akkor sem adom fel Nadia. Addig ötletelek, amíg ki nem találok valamit.
– Hidd el, nem zárkózom el, boldog lennék, ha veled taníthatnék. Azért is végtelenül hálás vagyok, hogy az óráidon tilos fényképet készíteni.
– Azért jössz holnap?
– Ki nem hagynám – felelte gyengéd hangon Nadia. Elérzékenyült David elszántságán.
– Mit hozhatok?
David egy rövid pillanatig elgondolkodva meredt a pincérre.
– A számlát legyen kedves.