You are currently viewing Nem mindegy…

Nem mindegy…

A gondosan megterített asztal láttán Paul megtorpant. Összevonta a szemöldökét, és lassú mozdulattal megvakarta a fejét. Fényes, fekete bőr aktatáskáját letette a hozzá legközelebb lévő székre. Tekintete ide-oda járt az elegáns porcelántányérok és a csillogó ezüst étkészlet között.

– Vendégeket várunk? – kérdezte bizonytalan hangon.

– Ugye csak szórakozol?

Claire szemrehányó kiáltása a konyha mélyéről eszébe juttatta az aznapi csajos estét.

Paul megkönnyebbülten sóhajtott. Azzal neki nem sok dolga lesz. Bevonul a hálóba és filmezik, amíg felesége a barátnőivel a nappaliban mulat. Esetleg néha udvariasságból rájuk néz, tölt a poharukba, hogy lássák, micsoda úriemberhez készül hozzámenni a háziasszony. Hadd irigykedjenek, micsoda partira tett szert Claire alig harminc évesen.

Meglazította a nyakkendőjét, és elindult a fürdőszoba felé. Öntudatlanul kihúzott háttal, magasra tartott fejjel, peckes léptekkel közelítette meg a mosdót.

Belenézett a tükörbe, és végigsimította az arcát. Kár volt simára borotválnia. Egy kis borosta zordabbá, férfiasabbá tenné. Túl világos, túl vékony szálú a haja. Tíz évet is letagadhatna. Egyszer majd biztosan hasznára lesz ez a kortalan arc. Most jobb lenne valami kicsit férfiasabb külső.

Összerezzent, amikor a tükörképe mellett felbukkant Claire alakja. Csípőre tett kezével, összehúzott szemével próbált felháborodást színlelni, de a szája sarkában bujkáló mosoly elárulta. Sosem tudott igazán haragudni sem Paulra, sem másra.

– Tényleg elfelejtetted?

– Dehogy!

Paul sarkon perdült, két kezébe fogta felesége kipirult, kerek arcát, beleszagolt a sült hús és kalács illatú dús fürtjeibe, majd megcsókolta piros, húsos száját. Claire pillái a gyengéd érintéstől most is, mint szinte mindig, elnehezültek. Közelebb húzódott jövendőbelijéhez, és a férfi nyakába csókolt. Paul nem vesztegette az időt: a hálószoba felé irányította a mindig tettre kész nőt.

Claire, ahogy meglátta, mire készül, elhúzta előle a szószos tálat, pedig már a szájában érezte a sűrű, intenzív ízt.

– Most nem – szólt rá a felesége szigorúan. – Ami megmarad, az mind a tiéd, de előbb mi eszünk belőle.

Paul végigmérte a tálat szorongató meztelen testet.

– Így elég nehéz ám komolyan venni téged, tudod?

Elégedetten vigyorgott. Claire megvonta kerek vállait.

– Nem érdekel. Készítettem neked is vacsorát, pont olyan finom, mint a miénk. Ebből most nem eszel.

Gyorsan, mielőtt még meggondolhatta volna magát, hátat fordított Paulnak, majd lefóliázta a szószos edény tetejét.

– Kik is jönnek? – kérdezte Paul, miközben tekintete elégedetten végigpásztázta a formás hátsót.

A válasz valójában nem is érdekelte.

– A szokásos csapat, plusz az új csajszi – felelte Claire.

– Melyik új csajszi?

– Tudod, aki azt a szép, nagy jógaszalont nyitotta…

– A kurva? – mordult fel Paul.

A férfi egész teste megfeszült.

– Miket beszélsz, Paul, Istenem.

– De ha egyszer egy szakadt ribanc!

– Jógaoktató! Tudod jól – Claire hangja megremegett.

Paul arcán lüktetett az ér, keze ökölbe szorult.

– Egy közönséges kurva, nevezzük nevén a dolgot.

Öklével a konyhapultra sújtott.

– Már pedig ebbe a házba egy kurva nem teszi be a lábát – dörögte.

– Mindössze néhány évig volt escort az egyetem mellett, hogy finanszírozni tudja a tanulmányait – sziszegte Claire.

– Nem érdekel. Ha ide mered hívni, elzavarom. Mehetsz vele te is, amerre látsz!

A bár sűrű zajában alig hallotta, mit hadovál Lee az előléptetéséről. Nem is igazán érdekelte. Már így is a vállalat vezetői közé tartozott, és rohadt jól keresett. Nem mindegy, milyen címen kapja azt a rakás pénzt? Különben is – csak henceg. Látszott rajta, mennyire élvezi, hogy végre valakinek az orra alá dörgölheti.

– Egy bajom van csak – hajolt közelebb Lee.

Meleg, sörszagú lehelete csiklandozta Paul fülét.

– Mégis mi? – kérdezte kelletlenül Paul.

– Kéne valami jó kis nőcske, akivel megünnepelhetném.

Lee szeme sunyin összeszűkült, kéjes vigyora felfedte hosszú, metsző fogait.

– És? – vont vállat Paul.

– Szerintem te tudsz ajánlani valakit – kacsintott Lee.

Paul megforgatta a szemét.

– Ugyan már, öregem – unszolta Lee. – Mindenki tudja, hogy szeretsz kurvázni…

– Escortok – vágott közbe élesen Paul.

Ujjai idegesen doboltak az asztalon. Még a feltételezés is sértette, hogy ő az utcáról szedi össze az alkalmi partnereit.

– Adok egy számot – mondta végül. – Egy Anna nevű nő fogja felvenni. Mondd el neki, mit szeretnél, ő pedig elintézi. De nem lesz olcsó.