Tizenöt perc szünet

Üdvözöllek a blogomon, amelyet azzal a céllal írok, hogy naponta legalább tizenöt percre kiszakítsalak a munkából, a darálóból, a mókuskerékből, a nehézségekből, az aggódásból, a szerelmi bánatból, a nagytakarításból, a rohanásból, a főzésből, a hétvégi rokonlátogatóra való készülésből, bármiből. Tizenöt perc nem sok, ennyi idő talán jut arra, hogy kizárd a körülötted lévő világot, és átadd magad egy-egy kedves történetnek.

Miután a legjobb sztorikat mindig az élet írja, mindegyik írás hátterében hús-vér emberek, és megtörtént események állnak.

Szeretek mesélni, és bízom benne, hogy te pedig szeretsz olvasni.