Tizenöt perc szünet

A zene egy rég elfeledett élményt hívott elő Tedből. Szempillái elnehezültek, csípője lassan, lágyan mozdult, amit kis idő elteltével tétován követett a felsőteste is. Orrát újra megcsapta Viktoria finom, púderes illata.

Ahogy a nap alábukott a szomszédos sziget mögött, a parton ülők és álldogálók lassan szedelőzködni kezdtek. Komótosan emelkedtek fel a még mindig meleg, fekete, durva szemcsés homokból. Leporolták magukról az apróra zúzott kavicsszemeket, majd csendesen hazafelé vették az irányt.

– Gyere, menjünk le a partra – fogta meg szelíden María José vállát Ludmilla. – Jót fog tenni neked a friss, sós levegő és a mozgás.

– Úgy érzem, bármennyit tudnék aludni – motyogta bágyadtan az idős cukrász.

Carlos a hallottaktól szinte sokkos állapotban, némán, fejét leszegve menetelt Esteban mellett. Nem érdekelte, ha egy-egy járókelő hozzáért a könyökéhez. Nem is látta a magas, terebélyes lombú pálmafák sorát, amelyek mellett elhaladtak.

Bernard ingerülten rótta a köröket a hálószobában. Tekintetével újra meg újra rejtett kamerák és poloskák után kutatott. Már azt sem tudta, hol érezheti magát biztonságban.

– Gyere, barátom, menjünk le a partra, ott nyugodtabban tudunk beszélni – javasolta Esteban.

Carlosnak nem kellett kétszer mondani. Ő sem akarta olyan helyen felidézni az elrablásának történetét, ahol még a falnak is füle van.

Esteban felbukkanása valóságos megváltásként hatott Ted számára. Egészen pontosan: a közeledése. Amint meglátta a férfit, azonnal felpattant, és – szódásüveg vastagságú szemüvegét igazítva – elindult a medence irányába.

A hangos csattanásra mindketten összerezzentek. Ludmilla ösztönösen közelebb húzódott Estebanhoz, aki védelmezően átkarolta. A terasz felől izgatott férfi és női hangfoszlányok szűrődtek be.

– Nincs valami kamrája vagy tárolója María Josének? – vakarta meg a fejét Esteban.

– Minden házban van egy kis helyiség lent, a bejárat mellett. Miért kérdezed? – csodálkozott Ludmilla.

Tednek percekbe telt, mire rájött, hogy Carlost napok óta nem látta. Sőt, vele együtt a két holland szomszéd is eltűnt. Ahogy azonban ott ült vele szemben, és figyelte amint az idős férfi szája cuppan a sörösüvegen, már nem is értette, miért érdekli ez az egész ennyire.