Egyszerre akart a hatalmas konyhaszigetnél a bárszéken ülve és a mesés kertben reggelizni. Minden porcikáját átjárta az édes izgalom. Barnabás előző este meglehetősen szűkszavú volt, munkájára hivatkozva hamar visszavonult. Azóta nem látta. Nadia örült, hogy egyedül reggelizik, mert így könnyebben játszhatta azt, hogy a szép, nagy ház az ő otthona. Ő él mesés gazdagságban. Miután elfogyasztotta a vajas pirítóst és a csillaggyümölcsöt, nem rakott rendet maga után, hiszen az a takarítónő dolga. Kisétált a teraszra, elnyúlt a kerti kanapén. Élvezte a jó minőségű kávét és a játékot, amit önmagával játszott némán, az elméjében.
Barnabás az ablakból leste a nörszöt, aki rövidnadrágból és szűk topból álló pizsamában kávézott a teraszon. Szégyellte magát, amiért az otthonába rángatta, majd szinte nem is szólt hozzá előző este, de profin akarta játszani a szerepét. Ha már azt mondta Nadiának, hogy nagy a baj, egy kritikus hibát kell elhárítania, amit nem bízhat az alvállalkozóira, és ami temérdek munkával jár, akkor nem lófrálhat közöttük az alsó szinten. Melindának is azt fogja mondani, ha hazajön, hogy éjt nappallá téve gürizett, nem tudott vigyázni a lányokra. A felesége azt kérte tőle, hogy csak annyit dolgozzon, amennyit nagyon muszáj, és legyen minél többet a lányokkal végre. Hadd érezzék, hogy van apjuk is, nem csak anyjuk meg a nörsz. Valószínűleg dühös lesz, de nem fog sokáig puffogni. Melinda pontosan tudja, hogy a sok pénznek az az ára, hogy keveset látja a férjét akkor is, ha az otthon van. A feleségének pedig igen fontos, hogy a bankszámlája kimeríthetetlen legyen. A férfit ez a legkevésbé sem zavarta. Szerette a munkáját, az volt egyben a hobbija is. Időnként vágyott a társaságra, és több időt töltött a családjával vagy a barátaival. Általában azonban magára csukta az irodája ajtaját, és újdonságok, új lehetőségek után kutatott. Mindig mások előtt akart járni mind tudásban, mind felkészültségben.
A négy kislány remekül szórakozott egymás társaságában. Nadia lányai jól beszéltek spanyolul az állami iskolának köszönhetően. Barnabás és Melinda lányai angol intézménybe jártak, a szülők ragaszkodtak a magán, elit oktatáshoz. A szülők nem voltak biztosak abban, hogy mennyi időt akarnak a szigeten tölteni, ezért fontosabbnak tartották az angol nyelv stabil használatát. Ugyanakkor azt is szerették volna, ha spanyolul is tanulnak. Nadia lányai előszeretettel tanítottak dalokat, mondókákat a másik kettőnek, akik pedig élvezettel ismételték fennhangon azokat. A nörsz sajnálta, hogy a tökéletes összhang ellenére máskor nem játszhatnak együtt a gyerekek. Akkora szakadék húzódott a két család között, amelyet képtelenség volt áthidalni. Melinda legalábbis egészen biztosan nem engedné, hogy a lányai annak a nőnek a gyerekeivel játszanak, aki többek között a fürdőszobáját is takarítja.
Barnabás meglepődött, amikor kopogtak az ajtaján. Soha, senki nem zavarta munka közben. Értetlenül nyitott ajtót. Már készült, hogy kioktatja a gyerekeket, akik a tiltás ellenére felmerészkedtek az emeletre, de elakadt a szava a magabiztosan mosolygó Nadia láttán.
– Elkészült az ebéd, gyere!
A férfi nem tudta, mit mondjon, nem akarta megbántani a nörszöt, aki a négy gyerek és a takarítás mellett ebédet is főzött.
Barnabás a közös vacsora alól sem bújt ki. A gyerekzsivaj és az, ahogyan Nadia vidáman sürgött-forgott körülöttük, elvarázsolta. Már nem érdekelte, hogy úgy kellene tennie, mintha arra sem lenne ideje, hogy bekapjon pár falatot. A nörsznek feltehetőleg amúgy sincs fogalma arról, hogyan dolgozik egy informatikus, és mit jelent számára a sok munka. Majd másnap ismét elhúzódik, esetleg tesz pár megjegyzést arra vonatkozóan, hogy mennyire elfoglalt és mekkora bajban lenne a bébiszitter nélkül. Segített Nadiának elpakolni, és a gyerekeket ágyba dugni. Miután elcsendesedett a ház, kinyitott egy üveg bort.
– Van kedved lazítani egy kicsit, mielőtt visszamegyek dolgozni?
Nadia elpirult, ahogy a válluk összeért a hintaágyban. Barnabás illata, közelsége rég elfeledett érzéseket váltott ki belőle.