A szalon egy kis szépségszalon története, ahol minden vendég új világot hoz. Rövid, érzelmes és érzéki történetek Sonja Blonde blogján.
A szalon egy szépségszalon dolgozóinak és vendégeinek humoros, olykor megható történeteit meséli el. Lara, Mia, Nico és Gael napjait különös kérések és kisebb-nagyobb személyes drámák kavarják fel. Minden csütörtökön új rész érkezik; az első résszel bármikor bekapcsolódhatsz.
Friss, illatos őszi reggel köszöntötte a szalon dolgozóit. Mia érkezett elsőként. Átfutotta az időpontokat, majd egy kis, szív alakú öntapadós cetlire felírta, amit az első vendégről tudni kellett. Nicónak a fogasra akasztott köténye fölé, Larának az UV-lámpa tetejére simította az üzenetet. Szerette, hogy ilyen apróságokkal is kimutathatja a törődését.
– De jó, hogy hoztam magammal kendőt – hasított bele egy magas, éles hang a szalon csendjébe. Lara összerezzent. Nem hallotta az ajtónyitást, ezért váratlanul érte a vendég megszólalása. Mia a konyhában szedte ki a törölközőket a szárítógépből. A húszas évei elején járó, magas lány vékony csíkra tetovált szemöldöke alól szigorúan nézett körül a szalonban. Csücsörített, arcizmai megfeszültek.
Mia az utcán topogott, és nyújtogatta a nyakát, hogy elsőként köszönthesse a szalon idős törzsvendégét, Rositát. A recepciós hidrogénszőke, vékony szálú haját meg-meglibbentette a folyó felől érkező könnyű nyári fuvallat. Világoskék blúzában és egy árnyalattal sötétebb vászonnadrágjában úgy festett, mintha szándékosan helyezték volna oda, hogy feldobja az egyhangú utcaképet.
A langyos nyári eső halkan, ütemesen kopogott a szalon üvegajtaján és kirakatán. Mia álmos tekintete felderült, amikor meglátta a monitoron, hogy aznap Vera érkezik elsőként. Legalább felrázza majd a társaságot.
A negyvenes férfi kifakult futballmezben és térdig érő zsebes nadrágban telepedett a hajmosó székbe. Előredomborodó hasán megfeszült a keresztben viselt övtáska pántja. Ritkuló haját fényesre zselézte, vaskos csuklóján akkora digitális óra ült, hogy Mia a recepciós pultról is leolvashatta volna róla az időt.
Forró szelek szárnyán érkezett az augusztus. A nap kegyetlenül perzselte a bőrt, felforrósította a betont, és elviselhetetlenné tette a délelőttöket. Mia huszonnégy fokra állította a légkondit.
Arra a bizonyos csütörtök délelőttre Lara első vendége Nicóhoz és Gaelhez is foglalt időpontot. Nem sűrűn fordult elő, hogy valaki egymás után mindhármójukhoz beírassa magát. Mia gondosan kiszámolta, melyiküknek legalább mennyi időre lesz szüksége, majd úgy állította össze a sorrendet, hogy a nőnek két kezelés között csak néhány perc szünete maradjon.
Lara gyengéden a térdére fektette Rosita lábfejét. Az idős asszony játékosan integetett a lábujjaival, sarkát finoman ide-oda forgatta a vastag, fehér törölközőn. Mintha nem is egy hetvenen felüli néni, hanem egy türelmetlen kislány várná izgatottan a kényeztetést.
Lara előkészítette a lábáztatót, kellemes melegre állította a vizet, majd ellenőrizte, hogy minden kellék megvan-e a pedikűrhöz. Áttörölte a színpalettát, és gyorsan végigpásztázta az üvegcséket, hogy minden árnyalatból legyen a polcon.
Mia megnyitotta a vendégnyilvántartó alkalmazást, hogy elmondja, kinek hány vendége lesz aznap. Kollégái a recepciós pultra támaszkodtak.