A pszichológusnő keze már a billentyűzet fölött lebegett, amikor megszólalt.
– Hogy telt az elmúlt féléved? – kérdezte.
A fiú lassú mozdulattal megvonta a vállát.
– Továbbra is minden rendben – válaszolta félénken.
– Bővebben?
– Sok időt töltök a barátaimmal, és végre az osztályom is jó.
– Milyenek lettek a jegyeid az első trimeszterben?
– Nyolcas az átlagom.
A pszichológus bólintott.
– Az nem rossz, valóban. És ön? – fordult az anya felé. – Ön hogy látja?
Az anya önkéntelenül hátrább feszítette a vállát, és kihúzta magát. Ezúttal magabiztosan válaszolhatott, hiszen felkészült. Tanult a legutóbbi alkalomból, amikor a pszichológusnő megjegyezte, hogy beszélhetnének jobban is spanyolul három év után.
– Örömmel látom, hogy a fiam kiegyensúlyozott és…
– … hogy milyen? Kiegyensúlyozott? – vágott a szavába a pszichológus.
– I-igen – dadogta az anya.
A doktornő felvont a szemöldökét. Feje előrebillent. Tekintetét az anyáéba fúrta.
– Ez nagyon erőltetett fordítás. ChatGPT?
Az anya zavartan fészkelődött a székén. Nem válaszolt. A pszichológus nem engedte el a témát.
– Mégis mit akart ezzel mondani?
Az anya nagyot nyelt. A magabiztossága egy szempillantás alatt vált semmivé.
– A fiam szinte mindig jó kedvű. Nincsenek olyan hangulatingadozásai, mint mondjuk a kamaszkor kezdetén. Nem történik olyan, hogy nevet, aztán hirtelen elsírja magát…
– … jó-jó, értem – vágott ismét a szavába a pszichológus.
– Hogy mondjuk akkor ezt helyesen?
– Nem mondtam, hogy nem helyes, csak nem használjuk. Lehet, hogy a maguk nyelvén ez egy bevett kifejezés.
– Igen, az – bátorodott fel az anya. – Magam is sokat használom, akár ilyen értelemben is. Sőt. Nekem ezt a lelkiállapotot a kiegyensúlyozott szó írja le a leginkább egyértelműen.
– Értem – bólintott rövidet a pszichológus. – Itt nem használatos.
– Mit mondanak helyette? Csak, hogy tudjam..,
– Mondtam már, hogy nem rossz kifejezés.
– Csak nem használják a hétköznapi életben. Értem – mosolygott megadóan az anya.
– De. Használják.
– Csak ritkán.
– Ezt nem mondtam. Ez egy teljesen használatos kifejezés, csak ha valaki ilyet mond egy pszichológiai ülésen, én azonnal felkapom rá a fejem – kapott új erőre a pszichológus.
Amint az egy éves kezelést lezáró dokumentum elkészült, az anyából előbújt a kisördög. Az ajtóban még egyszer az őket kikísérő pszichológusnőhöz fordult.
– Kérem, legyen kedves megmondani, mi lenne a jó és találó kifejezés a kiegyensúlyozott helyett.
– Mondtam már, hogy minden rendben vele.
– Jó, de azt mondta, felkapja rá a fejét.
– Persze, mert mentális egészséggel kapcsolatosan elég szokatlan kifejezés.
– Mit használjak akkor helyette?
– Az ég világon nincs ezzel a kifejezéssel gond. Csak egyszerűen fura.
Az anya bólintott. További magyarázatra nem is volt szükség.