Üdvözöllek Sonja Blonde romantikus blogján, ahol rövid, érzelmes és érzéki történeteket olvashatsz. Tökéletes kikapcsolódás néhány nyugodt percre.
„Érzéketlen.” Nehezére esett feldolgoznia barátnője szavait. Ha neki kellett volna egyetlen szóval jellemeznie saját magát, biztosan nem ez lett volna. Inkább az életvidám vagy a rendíthetetlen jutott volna eszébe. Ez az „érzéketlen” váratlanul érte. Főleg egy olyan ember szájából, aki jól ismeri.
Összerezzent, ahogy elfordult a kulcs a zárban. Végre megérkezett! Dia letette kezéből a hajkefét, és a férfi elé szaladt. Mire Máté belépett az ajtón, Dia már ölelése tárt karokkal várta. Mélyen belélegezte a férfi illatát.
PublicDomainPictures, Pixabay
Főnök: Üdvözlöm, a tökéletes Beosztottat keresem.
Beosztott jelölt: Üdvözlöm, remélem, én leszek az!
Olga a teraszon szorongatta a kávésbögréjét, és csak lopva, a szeme sarkából figyelte a „semmiből” előtűnő autókat. Szívesen hátradőlt volna, hogy elnyújtózzon, és úgy nézze azt, amit úgy szeret.
„Mi lesz, ha soha nem jön el?”
Pedig Albert már kétszer is felhívta, hogy érzi-e már.
Renan Brun, Pixabay
Vaníliafagyis jegeskávéval a kezében, távolról figyelte unokahúgait, ahogy a fűben, fejük fölé tartott kézzel gurultak végig az udvar hátsó részén. Gurgulázva kacagtak, és hol a nagyanyjukat, hol az apjukat szólongatták. Őt nem. A gyerekek megtanulták: Erit kávézás közben nem szabad zavarni.
Jill Wellington, Pixabay
Egy pillanatra megállt, és belélegezte a hűs, sós, esti illatot. A Nap még épp csak elindult, hogy elbújjon a szomszédos sziget dombjai mögé. Mira elméjével lefotózta a lélegzetelállító képet.
„Szerda van” – gondolta, és elmosolyodott. Azután újra számolni kezdett magában.
Anemone123, Pixabay
A nehéz, édes, olcsó parfüm betöltötte a folyosót, tönkretéve az ablakon beáramló, friss, szeptember délutáni illatot. Ahogy megérezte, Edit legszívesebben visszahátrált volna az irodájába. Az amúgy is érzékeny orrát állapota még nagyobb kihívás elé állította.
Silvia, Pixabay
A nevetés olyan erővel tört rá, hogy alig tudta időben az arca elé kapni a kezét. Ez volt a legújabb módszere arra, ha nem volt elég, hogy összeszorítsa a száját, és lehajolni sem tudott, hogy ne látszódjanak a fogai.
Rodger Shija, Pixabay
A szél abban a pillanatban támadt fel, ahogy a talpa a nedves homokhoz ért. Mintha csak megérezte volna, hogy a hatvanas évei végén járó asszony megkezdte aznapi, öt kilométeres sétáját a hosszú, ezeregyszáz méteres partszakaszon.
Jan Vašek, Pixabay
Julia idegesen rángatta le kedvenc felsőjét a két ablak közé feszített szárítókötélről. Nem akarta lekésni a reptéri buszt, de azt a ruhadarabot, amiben istennőnek érezte magát nem hagyhatta otthon. A csipesz a kapkodástól kiesett a kezéből, de már arra sem volt ideje, hogy utánanézzen a tizenkét emeletet zuhanó műanyag darabnak.