Emily naplója – 18. bejegyzés
A hetem egy apró kis ejnyebejnyével indult. Mármint olyan fajtával, amitől legszívesebben felgyújtanád a laptopodat.
Két folytatásos történet, kétféle világ. Emily naplója egy fiatal fordító őszinte bejegyzésein keresztül mesél a munkáról, a barátságról és a szerelemről. A szalon Lara, Mia, Nico és Gael mindennapjairól szól, amelyeket a vendégek és a váratlan helyzetek kavarják fel. Hetente érkeznek új részek; mindkét sorozatot az elejétől olvashatod.
A hetem egy apró kis ejnyebejnyével indult. Mármint olyan fajtával, amitől legszívesebben felgyújtanád a laptopodat.
Mia nesztelen léptekkel közelített a fodrászszékben olvasgató Nico mögé. Már emelte a kezét, hogy vállon ragadja a mit sem sejtő férfit, amikor tekintete megakadt a fehérnemű-katalóguson, amit kollégája a kezében tartott.
Jó nagy manipulátor ez a Ben. Nem mertem nem az ő anyagát előtérbe helyezni. Minden nap azzal kezdtem, és csak utána álltam neki a telekomos fordításoknak. Azokból ráadásul egyre több érkezik.
Nico frissen, elégedett mosollyal lépett be a még üres szalon ajtaján. Izgatottan túrt bele a karján lógó fekete fonott kosárba, amelyet kisebb-nagyobb dekorációs tárgyakkal töltött meg.
Már a gondolattól, hogy tényleg találkoznom kell a hajókereskedővel, hányinger tört rám. Jobban izgultam, mint annak idején valami brutális szóbeli vizsga előtt.
Dolores kezét tördelve ült a szalon kanapéján. Mia a számítógép monitorját figyelte, ujjai alatt finoman pattogtak a billentyűk. Lara indigókék lakkot kent egy vizsgára készülő diáklány körmére.
Vasárnap éjfélig vártam, hogy Ryan felhív vagy legalább ír valamit, és baromi nehezen álltam meg, hogy ne küldjek neki legalább egy „jó éjt”-et. Büszke vagyok magamra, hogy kibírtam.
– Hahó, van itt valaki?
Nico az órájára pillantott. Elvileg Lara és Mia is odakint volt a szalonban. Nem mozdult. Még majdnem egy órája maradt a következő vendégig.
Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz felhívni valakit. Főleg olyat, akivel nagyon szeretnénk beszélni. A számok bepötyögése még ment. Aztán egyszerűen lefagytam.
– Segíthetek? – kérdezte Lara a szalonba belépő, szigorú tekintetű, idejétmúlt szoknyakosztümöt viselő hölgytől.